Fotó: nyílt forrásból
Az okostelefon már régóta a „harmadik extra” a családban – köztünk és a gyerekek között van, a beszélgetések, a pillantások között.
Forrás:
Aggódunk, hogy a gyerekek túl sok időt töltenek a telefonjukon. De egy új kutatás kellemetlen igazságot tár fel: az ok gyakran nem a gyerekek, hanem mi vagyunk. És ezt a lányok veszik észre elsőként.
Az okostelefon már régóta a „harmadik extra” a családban – köztünk és a gyerekek között van, a beszélgetések, a pillantások között. Beszélhetünk a képernyőidő-korlátokról, betilthatjuk a TikTokot, vagy emlékeztethetjük őket, hogy tegyék el a telefont, de a gyerekek nem utasításokból, hanem megfigyelésből tanulnak.
Pontosan erről szól az USA cserkészlányainak új tanulmánya, amelyet a SheKnows kiemelt. És megállapításai még a leglelkiismeretesebb szülőket is elgondolkodtatják.
Riasztó statisztikák
A számok egyszerűen hangzanak, de mögöttük a gyermekek érzelmi valósága húzódik meg:
- Az 5 és 13 év közötti lányok 52%-a állítja, hogy nehezen kapja meg a szülei figyelmét, mert azok a telefonjukon vannak;
- A 8-10 éves lányok körében ez az arány még magasabb, 64 százalék.
Ez azt jelenti, hogy sok gyermek számára a telefon nem csupán egy kütyü, hanem a figyelemért való versengés versenytársa.
Ez fontosabb, mint amilyennek látszik
A tanulmány mélyebb összefüggést talált: azok a lányok, akik nem tudják könnyen „elérni” szüleiket telefonon keresztül, jelentősen nagyobb valószínűséggel érzik a belső nyomást, hogy online legyenek.
- Az ilyen lányok 57%-a azt mondja, hogy akkor is szükségét érzi annak, hogy online legyen, amikor nem akar;
- azok között, akiknek nem okoz ilyen problémát a szülői figyelem, csak 34 százalék.
Egyszerűen fogalmazva, a gyerekek akkor olvassák el az üzenetet, ha a felnőttek folyamatosan a telefonjukon vannak – akkor ez így is van rendjén.
TükörhatásHa a szülők állandóan a képernyők előtt ülnek, és nem töltenek elég minőségi időt a gyermekeikkel, az negatív hatással lehet a fejlődésükre. A gyerekek, különösen a kisebbek, tükrözik a felnőttek viselkedését. Amikor anya vagy apa automatikusan a telefon után nyúl ahelyett, hogy szemkontaktust teremtene, a gyermek levonja a saját következtetését, hogy a digitális élet fontosabb, mint a valódi élet.
Tökéletlen szülői magatartás
Fontos pont: senki sem követeli, hogy teljesen lemondjunk a kütyükről. Olyan világban élünk, ahol a képernyők a munka, a kommunikáció és a szabadidő részét képezik. De a mikro-pillanatok a meghatározóak:
- Nézzünk fel, amikor egy gyerek belép a szobába;
- tegye el a telefont az iskola utáni első percekben;
- magyarázza el, hogy „most felveszek egy üzenetet, és majd beszélünk”.
Az ilyen apróságok azt az érzést keltik: „fontosabb vagyok, mint a képernyő”.
Egészséges példa
A szakértők azt tanácsolják, hogy ne tiltsák be, hanem konfigurálják át:
- korlátozza a saját szalag otthoni görgetését;
- Legyen jelen, ha csak a nap kulcsfontosságú pillanataiban is;
- ha képernyő, akkor együtt, pl. közös filmet nézni egy elszigetelt YouTube helyett.
Ez egy klasszikus példája a „jó példának lenni” – megmutatni, nem tanítani.
A lányok nézik, megjegyzik és lemásolják. És amikor minden alkalommal a telefont választjuk a beszélgetés helyett, olyan normát alakítunk ki, amit később talán magunk is megpróbálunk megszegni. Néha elég csak letenni a telefon képernyőjét, hogy szavak nélkül is kimondjuk: „Te fontosabb vagy minden üzenetnél”.
Az oldal nem biztonságos! Minden adatod veszélyben van: jelszavakat, böngészési előzményeket, személyes fotókat, bankkártyákat és más személyes adatokat használnak fel a támadók.
